Ezen iskolák közé tartoznak a vaisnavák (Visnu hívei), a saiviták (Siva és Sakti követői), valamint a személytelen iskola követői. A vaisnavák szerint csak egy Isten van, akit különböző neveken ismerünk. A keresztény vallásban Jehovának, a muzulmán vallásban Allahnak, a hinduizmusban pedig Visnunak vagy Krisnának nevezik.

 A hindu szentírások szerint Visnu mindent átható formáin keresztül mindenütt jelen van ebben a világban, s ő minden más isteni formának, valamint a félisteneknek is az eredete.

A hinduizmus felfogása szerint Isten számtalan formában képes megnyilvánítani, kiterjeszteni magát. Ezek a formák nemcsak különböző időpontokban, hanem egyszerre, egyidejűleg is megnyilvánulhatnak a létező világ valamely részén. Isten e formáit avatáráknak (inkarnációk) nevezik, akik bizonyos cél beteljesítése érdekében "alászállnak" a lelki világból. E formák közvetlenül Isten formái, amelyeket meghatározott okból vesz fel.

Istennek vannak olyan szolgái is, akik különleges hatalmat kaptak azért, hogy az univerzum teremtésében és irányításában szerepet vállalhassanak. Őket félisteneknek nevezik, mert bizonyos "szakterületeken" különösen nagy erőt kaptak Istentől. Annak ellenére, hogy anyagi vágyaik beteljesítése érdekében sok ember imádja őket Indiában, ők is csak Isten szolgái, akik - bár az embereknél sokkal hatalmasabbak - nem istenek. A leírások szerint kb. 33 millió félisten van, s ők maguk is a Legfelsőbb Urat imádják. Erről mind a Védák, mind a Puránák (ősi szentírások) említést tesznek. Az emberek azért imádják a félisteneket, hogy bizonyos anyagi eredményekre tegyenek szert.